Azt a férfit keresd, aki...
Kell, hogy éljen valahol valaki, aki ha feléd nyújtja a kezét, nem hajolsz el ütéstől rettegve, hanem a biztonság ringató érzésével hajthatod le az arcodat a tenyerébe. Akinek erejéből kortyolva érezheted, hogy soha nem történhet semmi rossz veled, mert akit ő szeret, annak nem lehet baja.
Akiben akkora hited van, hogy feléleszti benned a legősibb élni akarást. Aki nem hagyja, hogy partra vetett halként tátogj az érzéketlenség partján, levegőért kapkodva.
Aki föléd magasodva nem nagyságát mutatja neked, hanem óv a széltől, az égető Naptól. Keresd azt a mellkast, amely nem pökhendi módon feszül a világba, hanem, ha ráhajtod a fejed, a világ sokkal egyszerűbbnek tűnik! És gyenge nő lehetsz, még akkor is, ha te vagy a világ legelvetemültebb, legkeményebb üzletasszonya.
Meg kell, hogy találd azt az illatot, amelytől nem fordulsz el undorral, hanem megszédülnek tőle a sejtjeid. Amitől a pulzusod az egekbe szökik, a bugyid pedig a bokádig csúszik. Azt az ősi szagot hordó férfit, akitől a hormonjaid vitustáncba kezdenek.Azt az embert, aki olyan biztonságot képes adni, hogy az utolsó leheleteddel is csak annyit mondasz majd: gyönyörű volt, ami megadatott - megérte.
Azt a nyakat keresd, amelybe nemcsak a szeretkezés mámorában tudsz belekapaszkodni és átölelni, de tartozik hozzá gerinc is, ami lehet, hogy korral ugyan görbül, de meg nem törik - sem kívül, sem belül.
Azt a hangot keresd, melyet hallva nem a félelemtől rezzensz össze, nem parancsoló és elnyomó, hanem a legzűrösebb időszakodban is megnyugtat, lecsitítja a hisztidet - és nem hangerővel kompenzálja gyengeségét.
Azt a tekintetet keresd, amely nem villámlik, vagy közömbösen néz rád, hanem amelyben elveszve a béke végtelenségét magadra húzhatod, mint egy meleg takarót, és beleburkolózhatsz.
Azokat a szavakat keresd, amelyek nem sértenek, nem bántanak, hanem égig ér tőlük a nevetésed, ezernyi ránc szalad a szemedtől a füled felé, amiktől a lelkedre rakódott hétköznapi nyúlós problémák lemosódnak. A megértő hallgatást keresd, ne a hideg csendet! Azokat a ki nem mondott szavakat kutasd, amelyek nem korholnak, ha hibázol, ha sírástól remeg a szád.
Azt az ujjbegyet keresd, amely ha feszültnek lát, nem türelmetlenül dobol az asztalon, hanem letörli a könnyedet. Azt keresd, aki nem fogja le a kezedet, ha szállni akarsz, hanem támogatásból, megértésből és szerelemből szárnyakat csinál neked. És ott szurkol neked a partvonalon, ha nekirugaszkodsz az ismeretlennek.
Azt keresd, aki már akkor is hiányzik, ha a keze nyomának melegét még a kilincsen érzed. Aki ismeri a legrosszabb, legnyúzottabb arcod, aki szereti majd az öregedő tested minden ráncát és puhulását.
Azt keresd, aki képes arra a csodára, hogy amikor lehunyod a szemed az ölelésében, akkor látsz csak igazán. Ne istent keress. Ne is szentet. Embert keress. Férfit. Ne érd be kevesebbel!
Forrás: she.hu